A különleges C-vitamin

A C-vitamin vízben oldódó vitamin, és ez az egyetlen, magyar tudós által, és Magyarországon véghezvitt felfedezés, amelyet Nobel-díjjal jutalmaztak. Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása tiszta formában, melyet az elterjedt tévhittel ellentétben nem citromból, hanem paprikából végzett. A C-vitamin furcsa vitamin: mindössze két állatfaj, a tengerimalac és az ember nem tudja előállítani, más fajok igen, tehát számukra ez nem vitamin. Mindemellett ez a vitamin birtokolja a legnagyobb mennyiségben szükséges vitamin címét, mert a napi szükséglete akkora, hogy bármely más vitaminé sem éri el.

Gyakran használjuk az "aszkorbinsav" megnevezést is rá. Vízben igen jól oldódik, de oxigén, fény, hő vagy fémionok hatására könnyen bomlik.

Mihez szükséges?

• Oxido-reduktív folyamatok
• Kollagénfehérjék szintézise
• Hormonok szintézise
• Immunrendszer működése
• Vas- és rézfelszívódás

Mennyi szükséges belőle?

A C-vitamin felszívódási vesztesége nem túl nagy, a bevitt mennyiség mintegy 75%-a hasznosul. A környezeti hatások, a stressz, lázas, esetleg műtét utáni állapotok, a fizikai munka, a dohányzás és a fogamzásgátlók szedése emeli a szükségletet.

Miben található meg?

Legjobb C-vitamin forrásaink a zöldpaprika, a citrusfélék, a friss zöldségek, kifejezetten a paradicsom, a káposzta, salátafélék. Télen a savanyú káposzta és a mirelit zöldségek tehetnek jó szolgálatot

C-vitamin szükséglet

Az vitán felül áll, hogy az egészségünk, az életünk fenntartásához rendszeresen C-vitaminra is szükségünk van. Azonban felmerül a kérdés, hogy mennyi C-vitamint kell fogyasztanunk, mennyi az a C-vitamin szükséglet, ami szükséges és elégséges az egészség fenntartásához?

Sajnos, az ember szervezete az állatok többségével ellentétben nem képes a C-vitamint előállítani. Ezt az alapvetően fontos vitamint az élelmiszerrel kell a szervezetünkbe bevinni. Érdekes módon a C-vitamin szükséglet megállapítása még napjainkban is heves vitákat vált ki.

A hivatalos napi ajánlott fogyasztás – RDA – szerint 60 mg (RDA: három angol szó kezdőbetűje, a Javasolt Napi Adag angol megfelelője). Az újabb, de egyes régebbi tudományos kutatások ezzel szemben ennél jóval többet javasolnak. Pl. Dr. Szent-györgyi Albert, a C-vitaminnal kapcsolatos felfedezéseiért Nobel-díjat kapott tudós napi 1000 mg-ot (1 g-ot), esetenként még ennél is jóval többet fogyasztott belőle, ennek ellenére (vagy talán ezért is) 93 évig élt.

Habár az általánosan elfogadott C-vitamin szükséglet a több évtizede megállapított a skorbut megelőzésére szolgáló 60-80 mg/nap, azonban úgy tűnik, hogy ez a vélemény egyre tarthatatlanabb, egyre halkul azoknak a szava, akik csak ennyit javasolnak. Egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a vitamin mennyiség csak arra elegendő, hogy az úgynevezett szubklinikai skorbut állapotában tartson bennünket (szubklinikus: csendes). Pár éve történt felmérések szerint 250 mg az átlagember átlagos napi C-vitamin szükséglete. Még újabb kutatások azt sugallják, hogy 500 mg-ot kell naponta a szervezetünkbe juttatni ebből a fontos vitaminból.  Bizonyított, hogy ez a mennyiség már egyértelműen csökkenti a szív- és érrendszeri problémák és a rákos megbetegedések számát. Dr. Linus Pauling és csoportja azt tapasztalta, hogy napi 10 gramm C-vitamin lényegesen megnöveli a rákos betegek túlélési idejét. Az a C-vitamin mennyiség, amely fölösleges az emberi szervezet számára, egyszerűen a vizelettel távozik, mivel ez a vitamin a vízben oldódó vitaminok közé tartozik. Dr. Michael Colgan vizsgálatai szerint az emberek kb. egynegyedénél 1 500 mg/nap bevitt C-vitamin mennyiségnél kezd eltávozni a felesleges mennyiség a vizelettel, az emberek felénél 2 500 mg/nap fogyasztásnál éri el a vese az úgynevezett ürítési küszöböt.

Ha azt vizsgáljuk, hogy az aszkorbinsav előállítására képes állatok mennyit termelnek ebből a létfontosságú anyagból és ezt átszámítjuk az ember testtömegének megfelelő értékre, akkor azt találjuk, hogy a C-vitamin szükséglet valahol 1 000 mg/nap és 10 000 mg/nap között állapítható meg.

Ehhez képest egy mai átlagember kb. 80-100 mg-ot fogyaszt ebből a vitaminból naponta. Nagy biztonsággal kijelenthetjük a legújabb kutatások eredményeire támaszkodva, hogy ennél lényegesen nagyobb az emberek C-vitamin szükséglete, különösen azoké, akik dohányoznak, sok alkoholt fogyasztanak, szennyezett levegőjű környezetben élnek, szalicilsav`-származékokat tartalmazó gyógyszereket szednek (pl. Kalmopyrin, Aspirin).

Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin

A multivitaminoktól eltérően, a C-vitamin szerepe már jól meghatározott, első alkalmazója Szent-Györgyi Albert (1893-1986) volt, aki a C-vitamin fontosságát bizonyította be. Ez annyira sikerült, hogy orvosi és élettani Nobel díjat kapott érte (1937). Ő maga eleinte 1.000mg, később 4-5.000mg, idős korára pedig 8.000 mg C vitamint szedett télen-nyáron. 93 éves koráig élt, szellemileg, testileg frissen. Érdekes mód, valahogy elfelejtette a társadalom ezt a neves díjat, ugyanakkor nagyon sok a tévhit a C-vitaminnal kapcsolatban. Valahogy egy téves szemlélet uralkodik a világon, ez a szemlélet dominálja az orvosi oktatást, így aztán nem csoda, hogy a legtöbb, főleg idősebb orvos erősen tiltakozik a C-vitamin használata ellen, mondván inkább káros, mint hasznos. A fiatalok között azért akad kivétel, olyan, aki maga is érdeklődik a vitaminok iránt és hajlandó annál több információt begyűjteni és feldolgozni, mint amennyit az egyetemen kap. A mai, hivatalosan javasolt napi C-vitamin mennyiség 60mg. Ez egy hihetetlenül alacsony érték. Honnan származik ez a szám?
Annak idején Adolf Hitler számoltatta ki orvosaival, hogy mi az a minimális C-vitamin mennyiség, amit biztosítania kell katonái számára, hogy elkerüljék a skorbut (C-vitamin hiány) utolsó, legsúlyosabb fázisát. Ez az érték szerepel ma is, a hivatalosan ajánlott mennyiségként. Pedig már akkor is ki tudták számolni, hogy ez a minimális, végső mennyiség. Valószínűleg azért uralkodik ma is ez a szám, mert olyan silányak az ételeink, hogy ennél lényegesen nagyobb C-vitamin mennyiséget képtelenség belepréselni.

Egy érdekes hír napjainkból, kutatók egy része megállapította, hogy rendszeresen, éveken át tartó C-vitamin szedése nem segít elkerülni az influenzát. Kiderült, napi 200mg-ról beszéltek (!) Pedig a kedves kutatók tudhatnák, hogy a C-vitaminból napi 200mg fogyasztása, a minimálisnál is kevesebb, így aztán értelmetlen volt a kísérlet. Esetleg ha a Szent-Györgyi Albert által ajánlott napi 4.000-5.000 mg-ot alapul véve készítettek volna kísérletet. A multivitaminok erőssé teszik a szervezetet fő céljuk a megelőzés, míg a C-vitamin egyfelől megelőz (napi 1.000-2.000mg), másfelől bajban, nagy dózisban segít. Influenza esetén napi 10.000 mg is szedhető, hiszen betegségkor akár több nagyságrenddel is megnő a szervezet C-vitamin igénye. Így, egy komolyabb influenza 1-2 nap alatt is elmúlhat, elmaradnak a szövődmények és az antibiotikumok, valamint a hosszú munkaképtelen állapot.
Sokan, de főleg a vegetáriánusok mondják, hogy sok zöldséget kell enni, és ezzel minden megoldódik. Na de mennyit? Napi 1.000 mg C-vitamin bevitelhez meg kell enni naponta legalább 2,5kg citromot, földiepret, vagy 3,5kg ribizlit, több mint 12 kg cseresznyét, vagy őszibarackot. És akkor ez még csak 1.000 mg. Ugyanez zöldségből 2 kg zöldpaprika, hasonló mennyiségű káposzta, 4-5 kg paradicsom. Ez sem kevés, viszont a zöldségek esetén a jótékony vitaminhatás mellett megjelenik a növényirtószer, ami már ekkora mennyiségnél igen tekintélyes, tehát több rosszat tesz, mint jót. Természetesen a zöldségeket csak nyersen lehet elfogyasztani. Fontos, hogy az igazi vitamin, az természetes, mert lényegesen jobban szívódik fel, mint szintetikus megfelelője. Tényleg hasznosul-e az, amit megettünk, vagy hiába minden. Ezt ma már ki lehet mérni biorezonanciás módszerrel. Aki hosszabb távon vitaminok szedésére adja a fejét, az mindenképp menjen el egy biorezonanciás mérésre (LIFE System) az elején és egy fél éves alkalmazás után. Érdekes lehet az eredmény. Többször előfordul, hogy ami egyik embernél felszívódik, az a másiknál nem. Ez a különbség adódik az emberek genetikájából, táplálkozásából, életviteléből, stb. Általában elmondható, hogy mindenki másképp reagál a vitaminokra. Vannak látványos felépülések akár agyvérzés után is, van viszont sok olyan eset, ahol nem annyira látványos az eredmény. Fontos a mértékletesség, az arányok pontos betartása, mindenképp szakemberhez kell fordulni, nem szabad hinni az MLM rendszerek reklámszövegeinek. Alapszabály, hogy nem mindenkinek kell multivitamin tablettákat szednie, de akinek szüksége van rá, akár életmódjából, akár valamilyen betegség miatt, az csak a legjobbat szedje, és semmiképp ne az általánosan ajánlott RDA mennyiséget. Amit viszont mindenkinek naponta szednie kell, az a C-vitamin.

Napi szinten felnőtt korban 2.000 mg mindenképp ajánlott, megfázásos, influenzás betegség esetén 10.000mg (1-2 óránként 1.000mg) ajánlott. Gyerekeknél napi 500-1.000mg ajánlott 10 éves kor felett. Amit szintén naponta kell fogyasztani, az ásványi anyagok és nyomelemek széles köre. Praktikusan olyan táplálék kiegészítőt érdemes használni, mely gazdag ásványi anyagokban, nyomelemekben, illetve enzimekben. Ettől függetlenül pedig lehet C-vitamint fogyasztani a már javasolt mennyiségben.
Ami az iskolakönyvekből kimaradt.
Szent-Györgyi Albert egy különleges ember volt. Mai szemmel Bill Gates-hez lehetne hasonlítani. Spirituális volt és szabadkőműves, radikális újító. Azt tanította és bizonyította, hogy minden betegséget meg tud gyógyítani C-vitaminnal. Ezen felvilágosító munkássága olyan sikeres volt, hogy megfenyegették, hogy megölik. Ő azonban nem hátrált meg. Mivel ténylegesen nem vállalták fel, hogy megöljék, ezért kompromisszumot kötöttek vele. Megkapja az amúgy is megérdemelt Nobel-díjat, és visszább vesz felvilágosító munkájából. A díjat megkapta, és valamelyest vissza is fogta publikációit. A világháborúban Magyarország kiugrásáért tevékenykedett, ezért körözték a németek. A háború után csatlakozott a győztes oldalhoz, az Akadémiát akarta újraszervezni, azonban a konzervatív akadémikusok ellenállása miatt megbukott ez a tevékenysége. Túl sok, számára megoldhatatlannak látszó problémának ütközött a háború utáni időszakban, ezért 1947-ben egy svájci útról nem tért haza, hanem az Egyesült Államokba távozott. Új hazájában tovább folytatta munkásságát. Egyik legfontosabb tevékenysége, amelyről nemcsak, hogy hallgatnak, de egyenesen le is tagadják, az volt, hogy felhívta a világ figyelmét a modern biológiai szemlélet kialakításának szükségességére. Szent-György is tudta, hogy abban az időben (még ma is!!!) a newtoni biológia uralkodik, ami az embert, mint gépet tekinti, egymáshoz kapcsolódó, egyébként önálló szervek halmazaként értelmezi, ezért is a túl sok szakosodás. Mivel a fizikában, ahol a newtoni fizika mellett már megjelent a kvantumfizika, nyílt levélben szólította fel a világ tudósait, hogy váltsanak szemléletet, a biológiában is lépjenek, és alkossák meg a kvantumbiológiát, ahol a még ma sem elfogadott energetikai szemlélet is teret kaphatna (megj: napjainkban az EKG, EEG, MR is a szervezet energetikáját elemzi, de ezek a kivételek). Levele hivatalosan megjelent a kor két nagy szaklapjában a Nature-ban, és a Science-ban. Évekkel később sok tudós hivatkozik erre a korszakalkotó levélre. Érdekesség, hogy a Szent-Györgyi hagyatékban nem található ez a levél, állítólag sosem volt. Szent-Györgyi 73 éves korában daganatot kapott. Környezetében mindenki megijedt, Ő azonban ezt egy lehetőségként élte meg. C-vitaminnal, és egészséges életmódjával ki is gyógyította magát néhány hónap alatt. 93 éves korában halt meg, egészséges volt. Egy autóbaleset okozta halálát. A baleset körülményei rejtélyesek.